| U. o. | Bihari | {167.} |
{157.}
Bibárcz {162.} földesurak 1461, 1469, 1472, 1475. * idézte. b) 1549-ben Ferdinánd király előtt megjelenik Ippi
Szgy. Ippi Bydeskúthy Sámuel (III.?) 1741-ben krasznavármegyei assessor. 1742-diki tanúvallatás szerint Bydeskuti Sámuelnek M.-Csaholyban Mikó István nevű zsellére, továbbá jobbágyai vannak. * Okleveleinkben 1450-ben jelentkezik a Tamás jobbágyai tanúskodnak egy szakácsii jobbágy marháiról tartott tanúvallatásnál. * Daczó N.; IV. Ferencz †; I. József †; Anna; Borbála; Mária; Teréz; II. Lajos; IV. Samu, 1848 – Rutka Sándor – Galaczi Farkas – Majtényi István – Bölöni Mihály; II. Imre; IX. István
1552-ben Ipi Bydeskwthy Tamást tanúnak jelölte ki a középszolnoki Bréd, Mojgrád, Kucsó, Paptelek, Szélszeg birtokokba meg Debren és Monó részbirtokokba. a melyen jobbágyok: Id. Máté Mihály és Ruska István. * Dl. 36,394. Km. Prot. G. p. 42. nr. 1. * Eredetije is Nagyváradi múzeumban elhelyezett Bölöni lt.-ban. Blt. 1689 febr. 28-dikán a családfán. 1459 okt. 4-dikén Bydeskwthi Bálint, Mátyás, Mihály, Tamás, Bydeskwthi Kwn László s György ügyvédeket vallanak. * Nyilván III. Bwdeskuty Ferencz márkai és V. Tamás felsőkaznacsi jobbágyai voltak azok között, a mely Dobai István fiáé, Balázsé és a folyamodványt bizonyos szilágysági jószágokért Báthory Zsófia fejedelemnéhez benyújtotta. Kéri a kolozsmonostori konventnek, hogy Bydeskuthy János fiait: Mihályt, Tamást, Lászlót és Miklóst iktassa be Nyirmon birtok egyharmadába, a «felülésre nem alkalmatos.» Említve van itt, mint birtokos, Bÿdeskúti Imre özvegye is. Éva 1565-ben Bÿdeskuti Literatus Tamást megbízza és felszólítja II. János királyt, hogy Losonczi Bánfi Farkast és örököseit iktassa be több krasznavármegyei birtokba. b); III. Tábla. I. István; V. Tamás, 1658; III. Ferencz, 1673, 1694 krasznavármegyei alispán IV. István; IV. László 1739; Erzsébet – Szarvadi Anna – Pap Vid László – Gencsi Balog Erzsébet; II. Boldizsár 1698, 1699 Apafi főlovászmestere; II. Zsigmond, 1684; II. Sándor – * Ipi Büdöskuthi János egyike azoknak, a középszolnokvármegyei * Őt (Bydeskwthi Bibárcz 1640-ben nemzetes Bwdeöskuthi István, mint özv. Gyulafi Sámulné Bethlen asszony egyik ügyvédje tiltakozik Barcsai Zsigmondné ellen egy gardánfalvi szőlő ügyében. * 1680 jun. 22-dikén aláírt egy somlyói ház eladását tartalmazó szerződést. * László egyike azoknak, a kinek disznópásztora valami «disznólopásba» esett, «megbékül.» * 1492 junius 12-dikén II. Ulászló a porczi jobbágytelek és az ippi udvarház ügyében megegyeznek. b)
1699-ben Szent-Mihály hava másodnapján Apafi Mihály nemzetes Bideskúti (II.) Boldizsár főlovászmesterének s két ágon levő maradékainak, mivel az a minden gazdagsággal teljes, de barátságot pénz nélkül nem igen tudó padimentumos, szemeket csiklantatós, kényesen sétáló dámákkal megrakott városban.» Egyéb hírt nem ír, csak azt, hogy a 1710 aug. 29-dikén végrendelkezik Ippi Bydeskuty Boldizsár (felesége Keserű Zsófia) valószínüleg Kolozsvárt; 1000 forintot hagy feleségére, 1000 forintot a külső városig, gróf Kinigszek házához. «Itt valóban vígan tölti az időt.» «A békességnek is valóban nagy a két Seredenben a veres kapun nagy ünnepélyességgel, a menet végighaladt a muszka czár jun. 20-dikán érkezett a híre.» Guti Jánosnak, Dobai Dánielnek és Józsefnek «ajánlja szolgálatát» levele utóiratában. *
Leopold 1745 febr. 6-diki átirata, eredeti aláírása s pecsétje Bideskuti György, ippi birtokos családi iratai közt. TARTALOM Tt. ev. ref. II. 202. l. * III. (?) Sándor s. I. (?) Lajos 1741-ben Közép-Szolnokban homagialis esküt tettek. * 1763–1694. alispán Kraszna vármegyében. 1692 jun. 3-dikán az ő és neje Balogh Erzsébet, somlyói lakosok érdekében megidézik Szász Mátyás urat egy, Szakácsiból elszökött örökös jobbágy ügyében. a) Ifj. Bideskuty Antal egyike vala ama krasznavármegyei Dl. 27,921. Bereklyó folyón levő két kőre járó malmát. A király megbízza a kert kerítését lerombolták. Továbbá, hogy fenti Ippy Bertalan, Márton, Bernát lefoglalták Ippon a kolozsmonostori konventet, hogy alpereseket idézze meg. b) 1550 okt. 26-dikán a krasznavármegyei Ipp, Kaznagy, Márka, Néháza és Szék osztatlan jószágokat. a) 1553-ban Bydewskwthÿ György ippi Szgy. 1661-ben Szeődemeteri Bideskúti Ferencz, középszolnoki szolgabíró. *
Balog Mihály 1720-ban Sáros Vármegyében telepedett le – Balog Zsigmond 1656 – Domik Ilona.; Zsigmond 1690 †; Ilona, 1690; Lajos; Zsuzsánna 1690; II. Samu, 1690; V. István – Szentgyörgyi István – Erdőteleki Zsigmond; II. Mihály; VI. István; III. János pap; V. Zsigmond generális és báró 1790. Mária Klára Anna Borbála ;IX. István testőr 1766 ;II. József Záborczki – Hedri – Pécsi Antal – Pécsi László – ; Vincze; Teréz; III. József – G. Majláth N. – Matyasovszki; IV. János; III. Lajos. * majd (Ippi Bydewskwthÿ György) azok közt volt, a hadadi Szent László-egyház nevében Kusalyi Jakcs Péter. a) Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. pag. 61. nr. 2. * Ippi Bydeskuti Zsigmondnak 1702-ben és 1703-ban a kiket 1591-ben megosztoztatnak Kusaly és Nagy-Mon részjózságokon. * Ippi Bwdeoskwthy Tamás előfordúl egy 1569-diki oklevélben, mely szerint Valkay Miklós és Tamásfalvi János beütöttek jobbágyaikkal Dancs György nejének, Zsófiának és Dancs Miklósnak Kémeren levő birtokaira. a)
Németi Anna, 1826 Berta sz. 1856; III. Olivér; György sz. 1857; Eliz, 1867.; Karolin Károly – Bideskuthy László – Barta Kata; Poli – Henter János * (V.) Tamás ippi és kiskaznacsi és (I:) Zsigmondné széki jobbágyai, mint szomszédok, jelen vannak, a giróthi, mihályfalvi és újnémeti birtokrészekbe akarják beiktatni. * 1461 márczius 23-dikán Bÿdeskwthi Lászlónak és Biró Mihálynak menedéket vall Szabó Imre vére ontásáért a magyar király részére 1648 márczius 20-dikán Gyulafehérvárt kiállított hitlevél aláírói között. Bihari 1806-ban Bydeskúti Sándornak, Zsigmondnénak, Boldizsárnak * Ákoson, Szakácsiban és Ujnémethiben levő részjószágaikban biztosíthassák. * Bÿdeskúti Ferencz, László a Bilgezdi Nagyok kapnak. *
Kétségkívül ő (Ippi Bydeskuti Ferencz) jelent meg Borosjenei Rátz Mihálylyal 1672 márczius 19-dikén a kik 1666 deczember 16-dikán kezességet vállaltak nemzetes Bideskúty Zsigmondné Belÿ Erzsébet márkai jobbágyáért száz magyar forintig. * Varga Anna Erzsébet, akinek első férje Zilahi Szűcs Bálint – * Okt. 14-dikén kémeri jobbágyai egy Kémeren tartott tanúvallatásnál tanúskodnak. *
1837-ben Bideskuti nemes birtokos Tihón Csáky és Nádudvary jogon. b)
1586-ban ippi Bideskuthy (II.?) György ellentmond, mikor Ladmóczi Horváth Jánost a kiket királyi emberül jelöltek ki, a ki tanú a László és Bálint azok között voltak, a nádorhelyettes, a szeődemeteri főbb, oláhkeszii kisebb birtokosok közt. *
s mikor Krasznai Pandi Literatus Ferencz lecsméri részbirtokát akarták meghatárolni, * Istvánt 1632-ben követül küldik a kik 1860-ban a gyülevész hadak garázdálkodásai miatt. * jobbágyait 6, rézaljai jobbágyait 3 kapu utá rótták meg adóval. * Bideskúti István (VI.) s neje Valkai Zsuzsánna az ippi evang. reform. egyháznak egy ezüstpoharat adtak. b) (Kusalyi Büdeskuti) Tamás 1687–1692. Közép-Szolnok vármegye egyik assessora. * Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. p. 85. nr. 2. és * Ippi Bideskúti Péter 1748-ban több más rokonával együtt folyamodik Mária Teréziához a kik Fonyi Istvánt és Jódi Simont beiktatják Szikszay Györgynek középszolnokvármegyei szamosújlaki ősi portiojába. a)
Hodor K.: Idősb Ippi Bideskúti István 1649-ben úgy a mint Báthori Zsigmondnak egy, 1598 decz. 9-dikén kelt adománylevele mutatja, a magvaszakadt ifjú Ippy Lászlónak Ipp, Szék, Néháza, Márka, Cserese, Felső-Kaznacs, Alsó-, másként Kis-Kaznacs krasznavármegyei falvakban: Heotel? És Bucsum pusztákban, továbbá Széplak és Baromlak biharmegyei falvakban és Kérő pusztában levő birtokait a Szilágyszegért s Hadaházáért lefolyt perben perujítást enged s alpereseket törvénybe idézteti. Okt. 3-dikán jelenti aztán a beiktatást. *
1551-ben Bydeskwthy László unokája, György fia, (II.) Tamás panaszt emel az iránt, hogy Bideskúti Laczoka Demeter zálogban bírt a kincstárnak rendeljék. *
s őt 1460 január 2-dikán is ügyvédjének vallja Kusalyi Jakcsi Péter.
1673 márcz. 4-dikén határozatot hoznak azon perben, melyet szintén ő (Bydeskuti) Csögi Pál ellen folytat egy kocsi meg egy paripa árának meg nem fizetéseért.
1634 decz. 6-dikán ügyvédjének vallja a Bideskwthy László szilágyszegi jószágát adóztatták meg. * Bölöni Zsuzsánna;III. Boldizsár, 1802–1812 1805-ben 50 éves * Bilgezdi Nagy Zoltán, okl. jegyző, hódmezővásárhelyi lakos családi iratai közt. * Kónya Anna – Nagy Boldizsár; Éva;I. Samu 1690; IV. Ferencz; III. István Judit – a) Büdöskúti Sámuel 1674 jul. 23-dikán Munkácsról értesíti Szatmáron lakó anyját özvegy Büdöskúti Zsigmondné Belli Erzsébetet, hogy a László, a család alapítója. 1469–1492 közt Miklósról is szó van, a János fia. a)
Szgy. Imre 1792-ben krasznavármegyei viceispán Bydeskúti Imre előfordúl a János fiai. Már köztük jelentkezik az a ki a mely azokat zálogjogon illeti. * Bideskúti Márton hűtlenség miatt elveszti a krasznavármegyei Ippon részjószága van, a mikor 1545-ban Borzási Szőke László érdekében meg akarták járni Borzás és Czigány- * Boldizsárt (50 éves) lovasnak vették föl a csányi kisebb birtokosok között. * 1587 máj. 25-dikén Bideskúti (II.) János (a III. Tamás fia) és öcscse Tamás ellentmondanak, mikor Ippi Lászlót a mikor meghagyta, hogy iktassák be zilahi Székely Jánost egy zilahi udvarházba. * Boldizsár és négy társa részéről egy negyed telket adóztattak meg Lecsméren. * 1605-ben Boldizsár és öt társa részéről másfél telket adóztattak meg Ippon. a fejedelem előtt Szécsi Sasi Istvánt. * 1776 aug. 11?-dikén Ippi Bÿdeskuti Imre elzálogosít egy győrteleki jobbágytelket Gencsi Jánosnak. * 1671 jan. 21-dikén talán e Ferencz vitte el a birtokaikra vonatkozó minden oklevél kiadása végett, hogy jogaikat azokkal a Csaholyiaknak Tasnád-Szántón elkövetett erőszakoskodásai ügyében. * 1461 okt. 12-dikén Mihály deákot ügyvédjöknek vallják Kusalyi Jakcs Péter, Nagydobai Porkoláb Miklós, Nagydobai Csázér Gál, Sándorházi Miklós, Szarvadi Balázs, Vérvölgyi Anthos Péter, Sándorházi Bertalan és Nagydobai Csizér Gergely. *
Borbála neve előfordúl 1631-ben Havasali Nagy István újnémeti birtokainak zálogosító levelében.
Büdöskuthy László fia György (G. f. L. bwdeoskuthy) érdekében Papfalvy István többed magával 1588-ban pert indít L. Horváth János ellen. U. o. 1781-ben (Bideskuti Imre de Ipp) középszolnoki assessor, ugyanő (Biedöskúthy Imre) középszolnoki egyházmegyei coadiutor curator. a) Egy Bydeskuthy Ferencz 1774-ben a szeődemeteri evang. reform. egyháznak harangot öntetett. a) és Kémeri Dancz Jánosné Szénás Borbála testvérek között a kik jelen lehettek, mint szomszédok, Varsolcz birtok határának 1549-ben elrendelt megjárásánál. * Kenessi N. 1654 L. III. tábla; I. Sándor; III. László – Barcsai Kata; II. Mihály 1647; I. Zsigmond 1656? – *
VI. István – Kolumbán János – Pécsi Juliánna 1740 – Verebei Mária – Valkai Zsuzsánna; I. Imre alispán 1792; IV. Sándor; V. László – Pálóczi Horváth Mária 1805-ben özvegy – Edelényiné Julianna – Szunyogh Judith; Ilona; VI. László – Bölöni Imre – a) stb. 6 adómentes lakótelkök, 4 lakott és 6 1/2 puszta antiqua meg 11 lakott és 1 adómentes lakótelkök, 1 puszta antiqua). Boldizsárnak, Imrénének, Zsigmondnénak stb. 1 antiqua és 1 puszta nova jobbágytelkök volt Ippon. Legtöbb telke volt Istvánnak (2 adómentes lakótelek, 2 lakott és 2 puszta antiqua meg 2 lakott nova). Istvánnak 2 lakott antiqua és 1 puszta nova jobbágytelkök volt Márkaszéken. Legtöbb telke volt Zsigmondnénak (1 puszta antiqua és 5 lakott nova). Imrénének, Boldizsárnak és Zsigmondnénak 4 puszta antiqua és 3 lakott nova jobbágytelkök volt Porczon. Istvánnak és Sándornak 2 1/2 lakott antiqua és 2 lakott nova jobbágytelkök volt Cserésen. 1808-ban Zsigmondné, ippi lakosnak a lakott nova jobbágytelkök volt Lecsméren. Legtöbb telke volt Imrénének (1 lakott és 1 1/2 lakott és 1 lakott nova jobbágytelke volt Felső-Kaznacson. Imrénének, Sándornak és Zsuzsánnának 1 lakott és 6 puszta antiqua meg 12 lakott és 1 puszta antiqua meg 1 antiqua és 3 nova jobbágytelke volt Paptekén. Ugyanekkor Badacsonban Büdeskúti-részen bír zálogban egy nem nemes egyén 1 lakott nova jobbágytelke volt Alsó-Kaznacson. Zsigmondnénak 1 puszta antiqua meg 1 nova jobbágytelket. (III.) Boldizsár 1802–1812. középszolnoki táblabíró, (IV.) Sámuel 1823-ban krasznavármegyei árvaszéki tag, 1829–1836. táblabíró, (V?) László 1819–1824. középszolnoki tiszteletbeli aljegyző, 1822-ben helyettes, 1824–1826. rendes szolgabíró, 1829–1834. középszolnoki táblabíró. 1 lakott és 1 1690 máj. 15-dikén Bártfáról Erdőteleki György, Krasznavármegyei alispánt családi állapotairól értesíti; öt gyermeke volt: Zsigmond, Zsuzsánna, Sámuel, Lajos és Ilona; Zsigmond ekkor már meghalt, «ezekkel penyet édes gyermekimmel ha szólanom kell tolmács által kell szólanom, mert tótul, lengyelül és németül szólnak, beszélnek, hanem az két nagyobbacska ú. m. Susanka és Samucska már jól értenek magyarul, noha itt többen nem szólunk magyarul, hanem csak ketten feleségemmel, több cselédim, dajkái gyermekeimnek tót, lengyel, német nyelven beszélnek», – «hogy én eddig kegyelmeteknek nem írtam, az mikor módom lehetett volna is, oka, hogy ez boldogtalan hazának nyughatatlan fiai miatt, kik Eperjest sokan szenvedtek is, miatta, azon alkalmatossággal engemet is megkaptak volt, de látván ártatlanságomat, harmad nap elfolyása után megszabadúltam, jóakaró uraimtól insinuáltatván, hogy akármely konventikulomoktól absentáljam magamat, annyival inkább az írásoktól, most már szabad az írás, egy urunk, egy királyunk». A sárosmegyei Dobayak rokonai voltak, feleségének atyafiai. *
U. o. 1741-ben Közép-Szolnokban homagialis esküt tett. Egy 1742-diki tanúvallatás szerint zsellére Szeő-Demeteren Portán Laczkó.
1540-ben Bydeskuthy László és neje, Ippi Ilona fia, György személyében Kászoni literatus Péter deák felmutatja az országbíró előt Lajos király országbírójának 1525-ben a fenti Ippi Ilona néhai nővérének, Annának krasznavármgyei Ipp, Kaznacs, Bucsum, Cserese, Márka, Néháza, Szék, két Nyárló és biharvármegyei Széplak, Kérő, Baromlak birtokait és birtokjogait illetőleg, a középszolnokvármegyei Győrtelkét (a «méltóságos Tököly asszonyunktól saját pénzünkkel vett csehi jószágunkhoz tartozó Győrtelek nevű faluban levő egész portionkat in toto benne levő öt embereinkkel együtt, minden ott azon portioban levő populosus fundusokkal, azokon lakó vagy onnan aufugiált jobbágyainkkal») adja s inskribálja 800 magyar forintban oly föltétellel, hogy, ha a «Dunakkon» levő két hídhoz s a Széplakon 1705 jul. 30-dikén tartott közgyűlésből a mi kegyelmes urunk ő nagysága Istennek hála jó egészségben van, mi is mindnyájan élünk ebben a fejedelem atyja mellett «sok veszedelmes időkben s táborozásokban» hűséges szolgálatot tanúsított, mind ő mellette árvaságában, azután is, idegen uraságban való járásában igaz hűséggel forgolódott, a felséges császár koronás királyunk ő felsége fogadta negyvenkilencz hintóval és «két compania dragon» némettel, hozván be a mely itéletlevél végrehajtását Lajos királynak egy felebbező levelével megakadályozták Ippi Bertalan, Márton és Bernát. Utóbbiakat azért az országbíró megidézteti. a középszolnok- s krasznavármegyei «elromlott, elpusztúlt minden falukban való ref. ecclesiák szükségére s templomok építésére». A középszolnoki Győrtelkén, a «karintii kapún» a méltóságos fejedelem, a Kémeren lakó jobbágyait, a somlyai nemes udvarházat, melyben lakott, feleségének hagyja. A somlyai, perecseni határon levő búzáját szintén. Boldizsár, zilahi nemes előfordúl Közép-Szolnok vármegyének ama nemesi összeírásában, mely a czárt a krasznavármegyei Alsó- és Felső-Horvátiban, a szerződésök szerint – kiváltaná, akkor Bydeskuti Boldizsát «vagy annyi érő másutt való jószágot» kap, a) II. Tábla. Bideskúthy Kún (I.) János 1469 előtt – Vérvölgyi Margit;? Bálint 1459, 1467 ?; Mátyás 1459; I. Mihály 1459, 1461, 1469, 1492; I. Tamás 1459, 1469; I. László (Kún) 1459, 1461, 1467, 1469, 1470, 1472, 1486, 1492, 1494 – Ippi Ilona (I. Ippi László leánya) 1483 ?; György 1450; I. Miklós 1460, 1492; Ippi I. György 1520, 1540, 1546, 1550, 1553 – Kusalyi Jakcsi Kata; II. Tamás 1551? Krasznavármegyei alispán ; I. Ferencz Márta – Olasz János; III. Tamás, 1587?, 1588? 1598 – Baksa Orsolya 1549; I. Márton – Borzási Klára; II. Miklós; II. László; II. János – Dancs Zsófia 1587, 1588, 1591; II. Ferencz †; 1591 IV. Tamás 1605? – Szénás Margit 1594; Judith; Éva; Borbála 1598, 1631?; II. György 1586? 1588? 1598 Borbála; – Nádasdi Gáspár – Szentkirályi Lőrincz 1599 – Szilágyszegi Farkas – Havasalji Rácz Péter; I. István krasznavárm. követ 1632, 1648 – Dical. Köteles Mihály – * «Írhatom, uram, kegyelmednek, hogy a)
1691 nov. 25-dikén Somlyón Egri Zsigmondnéval, a generalis levelet Közép-Szolnok vármegye főhivatalnokaihoz küldetve Keresztes Andrástól. * Gyulai István; Makrai Lőrincz Erzsébet – Gyerőffi András; I. Boldizsár; Sára; Mária; II. Márton; II. István (vak); Erzsébet – Zejk N. – Cserei Farkas; I. Boldizsár 1598, 1604 – a genealogiát. U. o Őt nem tudjuk elhelyezni a melyeket 1630-ban a kiket 1467 jan. 9-dikén Sarmasági Elek feloldott az ellene elkövetett hatalmaskodás következményei alól. *
Bydeskuthy Zsigmondné Péchy Juliánna 1760-ban a kolozsmonostori konvent az iránt kap parancsot, hogy e György ellen tartson tanúvallatást az ippi malom ügyében Ippi Bernát, Márton és Bertalan testvérek javára. *
1897. évf. 512. és 733. l., hol 1494 máj. 13- és okt. 3-diki kelettel van szó ezekről.
László) királyi emberül jelölték ki, amikor 1472-ben Bélteki Drágfi Miklóst és fiait beiktatták a szeődemeteri főbb, László a magyarcsaholyi, peleszarvadi kisebb, Istvánné a Ipp, Szék, Néháza, Márka, Felső-Kaznacs, Alsó-, másként Kis-Kaznacs- falvak Szgy. 1664 május 28-dika előtt talán őt szolgálta Szénás Dávid ákosi jobbágya. *
1692-ben egyike azoknak, a krasznavármegyei lecsméri részeket, a család e legrégibb tagjainak közelebbi szereplését. Bewdeskwthi Mihály deákot ügyvédjöknek vallják Bélteki Drágfi Miklós és neje, Jakcsi Erzsébet.
szerepl az erdélyi rendek által a család első tagja, Pál, a Kémeri Raphael és Imre között fennálló viszály elintézésével. * Antal 1841-ben krasznavármegyei tiszteletbeli főjegyző, 1843-ban krasznavármegyei szolgabíró, 1861-ben második alispán. a) 1784-ben Menesági István és György meg Csoknyai György megegyeznek, hogy visszaszerzik Ippi Bydeskuthy Imrétől a Szénás-családtól zálogban bírt somályi birtokrész, a konvent, hogy a rokon Ippi Büdöskúthy családnak ajándékozza és megparancsolja a sajátja szomszédságában elfoglalta és bevettette, mi által felperesnek több mint 50 forintnyi kárt okozott. Ferdinánd király megidézteti az alpereseket. a környékbeli falvakban levő birtok, a telek egy részét, sőt 1549-ben az említett Bálint a ki a saját, mint testvérei Zsigmond és Mihály, továbbá Ilosvai Szénás Boldizsár, Bályoki Szénás István, Ippi Tepessith Zsigmond, továbbá Haczoki Zsombori János felesége Haczoki Anna, Káthai György özvegye Sarmasági Erzsébet nevében is fenti Lászlótól ennek Bideskút birtokán egy puszta udvarháztelket, melyet 1547-ben a középszolnokvármegyei Balázsháza, Tasnád, Ákos, Szakácsi, Tasnád-Szarvad, Puszta-Szent-Miklós, Új-Német, Orbó, Magyar- és Oláh-Csaholy, Zölcze, Csány, Szeődemeter, Szuna, Tövised, Ér-Szodoró, Ér-Hatvan, Ér-Kávás, Kis-Paczal, Mindszent, Girolt, Csög, Benedekfalva, Kis-Debreczen, Zálnok, Csanálos és a nevezett Tamás kiváltott Demeter özvegyétől, Dorottyától és fiától, Bálinttól, de ezek visszatartották a Bydeskuti testvéreket Szilágyszegi Pál ellen meg * 1604-ben Bwdeoskuti (I.) Boldizsár, özv. Pandi Miklósné, özv. Erdőteleki Mártonné, Hidi Gergely és Járai István részéről Lécsméren, továbbá Peres Zsigmond és özv. Peres Pálné részéről Horváton két telket adóztattak meg.
Lássuk a mikor 1673 jan. 30-dikán felosztják Szénás Dávid, Kis Ferenczné Szénás Kata
1469 nov. 21-dikén az országbíró meghagyja a szeődemeteri fegyverfogható nemesek 1805-diki névsorába azon megjegyzéssel, hogy «jó tehetségű, jó birtokú,» de
Antal † 1870 nov. 12. – B. Bánfi Eliz – Szgy. György, néhai László fia, néhai Kwn János és Margit, Vérvölgyi (Werwelghy) Damján lányának unokája és előadja, hogy bár még néhai Lajos király korában fenti Werwelgy Damián Werwelgh középszolnokvármegyei birtokát illetőleg – egyrészt panaszos, másrészt Ramocha János és Imre, Ramocha Mihály és Erzsébet (Dénes lánya, fenti Werwelgy Damián unokája) fiai, valamint Kysdobai Therek Gáspár, a néhai Therek István és Anikó (ki szintén fenti Dénes lánya és Damián unokája) fia közt – osztály jött létre, melyben panaszosnak egy puszta telek jutott, ezt fenti Ramocha János és Imre meg Therek Gáspár vagy tizennégy év előtt elfoglalták, és máig is kezükön tartják. Előadja folytatólag, hogy két évvel ezelőtt Ippy Bertalan, Márton és Bernát Bwtzkay Jánost és másik Jánost, a Bwtzkay György fiát, Kranyk Györgyöt Néházáról, Bakos Pétert és Pált, Kwrsatz János fiát Tamást, Sonthe(?) Istvánt Székről, Negre György és Kowach János cseresei jobbágyaikat az ő cseresei birtokára ráküldték, kik aztán itt fegyveres kézzel támadták meg egy jobbágyának, Threffa Balázsnak házát és
előnévvel tünik fel. Szilágyszegen *
1486-ban László ama, nemes férfiak közül választott hat esküdt egyike, kik meg vannak bízva *
A leszármazást és rokonságot e táblák mutatják. bényei 1665 okt. 27-dikén és 1666 január 10-dikén talán másik Ferencz tanú egy szécsi jobbágy eladásánál. *
1641-ben is (Bideskuthy István), mint özv. Liszti Ferenczné Gyulafi Zsuzsánna ügyvédje fordúl elő. a birtokosoknak, *
| U. o. | {168.} | {169.} |